Az Élet útjain

Mikor égetett utoljára a vágy

Olyasvalami iránt,
mit sosem kaphatsz meg?

Mikor volt utoljára szíved magányos?
Mikor voltál utoljára megbukott?

Van az élet, mely több utat ád elénk;
Van egy út, melyért megéri küzdeni;
S van egy út, melyet gyávaság választani.

S mégis az utóbbi, mit annyian járnak,
Hazugság és önbecsapás által.
Mert az igaz út fájdalommal jár,
Mit megélni erőről tanúbizonyság.

Miért választjátok a boldogtalan utat?
Miért dobjátok el álmaitokat?

Ember! Miért vagy gyáva?
Miért élsz hazugságba zárva?
Fájdalom vezet oda, mit örökké vársz;
S nem Istené, hanem tied a választás!

2014/02/17 © Szabó Zsófia