Maradjon a fény

© Szabó Zsófia
2016/03/31

Amikor csak egy érzés marad –

Legyen az a napfény és a kék ég;

Legyen az egy boldog lélek tánca;

Szabad élet elszakított lánca.

Legyen bennem minden mozdulat szent;

És minden szusszanás felemelő;

Legyen minden sejtem bizsergő;

Boldog sikolyom szíveket melengető.

Most ébren álmodom.

Most szemem nyitva tartom.

És széttárt karokkal a Nap felé fordulok;

És üvöltöm: Itt vagyok! El ma nem futok!

Csak egy percet kérek,

Hogy egy pillanatra megforduljak;

A földre hátra lehulljak;

És mikor legközelebb kinyitom a szemem,

Az Eget lássam csillagokkal előttem.

Nem félek a hangokról,

Melyet Sorsom simogatóan dalol.

Mi emlékeztet engem: Áldott vagyok…

Örök, szerencsés bolond maradok.

© Wenqing Yan