Egy kicsit keserédes,
igaz,
Amikor szétválunk,
És csak várunk,
Hogy mikor látjuk egymást
Újra.
Amikor szétválunk,
És csak várunk,
Hogy mikor látjuk egymást
Újra.
Egy kicsit bosszús,
Hogy az egész világ úgy forog,
Hogy csak zajlik folyton,
S nem szökhetek meg veled
A feladataink elől
Egy napra.
Hogy az egész világ úgy forog,
Hogy csak zajlik folyton,
S nem szökhetek meg veled
A feladataink elől
Egy napra.
Egy kicsit szomorú,
Hogy nem mehetek veled,
Hogy nem foghatom a kezed,
Hogy várnom kell.
Hogy nem mehetek veled,
Hogy nem foghatom a kezed,
Hogy várnom kell.
Úgy elrabolnálak.
Pár órára a munkából,
Egy napra a szülői háztól,
És elbújnék veled a világ elől,
Hogy senki ne tudja,
Hol vagyunk.
Pár órára a munkából,
Egy napra a szülői háztól,
És elbújnék veled a világ elől,
Hogy senki ne tudja,
Hol vagyunk.
De olyan jó ezért
bosszúsnak lenni,
Hogy van ki miatt hiányt érezni,
Hogy várnom kell,
És tudom, hogy mindennél boldogabb leszek
Ha újra kézen foghatlak
És megölelhetlek.
Hogy van ki miatt hiányt érezni,
Hogy várnom kell,
És tudom, hogy mindennél boldogabb leszek
Ha újra kézen foghatlak
És megölelhetlek.
Szabó Zsófia © 2017 tavasza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése